Bejelentkezés 

név 
jelszó 
Elfelejtett jelszó

Háziorvosi praxishitelt dolgoz ki a kormány

 

A hiteltámogatást is magába foglaló alapellátási törvény tervezetét a kormány a múlt hónapban fogadta el. A jogszabály elsődleges célja, hogy megoldást nyújtson a kiöregedő háziorvosi ellátás problémájára.

A KSH adatai szerint 2013-ban hazánkban 6345 háziorvos dolgozott, az ezredfordulón még 6729. A praktizáló doktorok 40 százaléka már túl van a nyugdíjkorhatáron. A többségük már élne is a nyugdíjazás lehetőségével, ha nem lenne rászorulva a munkára: vállalkozóként ugyanis a többségük minimálbérre volt bejelentve, ez viszont nyugdíjban is csak minimumot jelent. Megoldás lehet a praxis eladása, ám a gyér kereslet miatt a háziorvosi praxisok csak nagyon nyomott áron értékesíthetők.

A fiatal háziorvosok többségének viszont nincs akkora jövedelme, olyan családi háttere, amivel belevághatna egy praxisvásárlásba, és erre a piaci hitelek sem nyújtanak megoldást. Mindezek miatt mostanra annyira befagyott a piac, hogy csak a jó – a nagyobb betegszámú, fővárosi és nagyvárosi – praxisok tudnak gazdát cserélni. A Zombor Gábor vezette államtitkárság, a szakmai érdekképviseletekkel egyeztetve, erre javasolta a támogatott praxishitelt, illetve azt a lehetőséget, hogy a finanszírozási bevételt praxisvásárlásra is fel lehessen használni.

A kormány arról is döntött, hogy 2016-ban további 10 milliárd forinttal bővül a finanszírozás, ami havonta újabb mintegy 130 ezer forinttal növeli a praxisok bevételét. Mivel azonban ezt a pénzt a kormány a háziorvosi praxisokban dolgozó asszisztensek jövedelmi helyzetének javítására szánja, a plusz támogatásból csak azok a háziorvosi praxisok részesülnek majd, amelyek igazolni tudják, hogy alkalmazottaikat jogszerű munkaszerződéssel és a más területen foglalkoztatott asszisztensekhez hasonló bérezéssel alkalmazzák.

Az egészségügyben tapasztalható bérfeszültségekről és a kedvezőtlen munkakörülményekről a múlt héten megkezdett ágazati érdekképviseleti egyeztetésről az államtitkár elmondta: a túlóra/túlmunka szabályait az összes állami fenntartású intézményben egységesítik, és az eddigi hat hónap helyett három hónapra rövidül az a maximális időszak, ameddig ki kell fizetni a túlóradíjakat. Az alapelvárás azonban az lesz, hogy a tárgyhót követő hónap illeményfizetésénél kapják meg a dolgozók a mozgóbéreket is, vagyis a túlórapénzt, az ügyeleti, illetve a készenléti díjat. Az érdekképviseletek és a kormány az egyetemeknek ajánlást tesz, hogy ők is hasonló szabályozást vezessenek be. Emellett egységes és az érdekképviseletek által is jóváhagyott nyilvántartási és elszámolási dokumentációt vezetnek be az intézményekben a mozgóbérekre, valamint döntés születik arról is, hogy a személyi költségekre szolgáló források nem csoportosíthatók át más célra.

Forrás: vg.hu

SiteEngine Wombat